Szabadság számítása 2016/2017: kinek hány nap szabadság jár?

Szabadság számítása 2016/2017: kinek hány nap szabadság jár?

Szabályozás Szabadság számítása 2017 - szabadság kiadása

Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a szabadság két jogcímet foglal magába: az alap- és a pótszabadságot. Általános szabályként szabadság csak a munkában töltött idő alapján jár, a 115. § (2) bekezdése állapítja meg azon kivételeket, amikor munkában nem töltött időtartamok is jogszerzőnek minősülnek a szabadságra való jogosultság vonatkozásában.

Az Mt. 121. §-a szabadságra való jogosultság tekintetében – annak mértékével összefüggésben – állapít meg egy arányosítási és egy kerekítési szabályt. Az év közben kezdődődött munkaviszony esetén a szabadság arányos része jár. Mindezt úgy számíthatjuk ki, hogy a munkaviszony érintett naptári évre eső napjait elosztjuk az év napjainak számával, majd az így kapott számmal megszorozzuk a munkavállalónak alap- és pótszabadságra jogosultságának mértékével. Amennyiben ekkor nem egész számot kapunk (pl. 25,5 munkanap), a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A zárójeles példa szerint a munkavállalónak 26 munkanap szabadság jár.

A szabadság idejének megállapítása

Az Mt. a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség betegséget tekinti munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szabályozásakor. E rendelkezés szerint, ha a munkavállaló egy naptári évben többször volt keresőképtelen beteg, ezek tartamai összeadandók, és a 30 nap feletti részt a szabadság mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállaló egy alkalommal legalább 30 napon át beteg volt, az adott naptári évben bekövetkező újabb betegsége okán kieső munkaideje nem minősül jogszerzőnek a szabadság vonatkozásában. A keresőképtelenséget okozó betegség naptári évenkénti, legfeljebb 30 napos tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A korábbi szabályozástól eltérően, az életkor alapján a munkavállalónak nem az alapszabadság mértéke nő, hanem pótszabadságra jogosult e címen. A munkavállalónak alapszabadsága mellett életkora alapján pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az 117. § (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti. Ha például a munkavállaló csak december 31-én tölti be 39. életévét, már abban az évben jár részére a hét munkanap pótszabadságot.

A szabadság kiadása – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – mindig a munkáltató kötelezettsége. E körülményen nem változtat, hogy a 122. § (2) bekezdése alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Amint a törvényszöveg tanúsítja: ekkor sem kivesszük, hanem kötelező kérelmünkre kiadják a szabadságot. Ha a munkavállaló e lehetőségével az adott év vége felé sem él, célszerű, ha a munkáltató rákérdez, mikor kíván alkalmazottja szabadságra menni, mert a munkavállalói kérelem elmaradása önmagában nem mentesít a szabadság esedékesség évében történő kiadásának munkaadói kötelezettsége alól.

Szabadság nagycsaládosoknak

Otthon Melege Program 2017 - Otthon Melege Program 2017 feltételek itt - Friss hírek

Leave a comment

error: Tartalom védett !!