Pihenőidő, munkaidő, szabadság, cafeteria, munkavédelem 2017 – változik a munka törvénykönyve!

Pihenőidő, munkaidő, szabadság, cafeteria, munkavédelem 2017 – változik a munka törvénykönyve!

Az alábbiakban táblázatos formában összegezzük a legfontosabb jogszabályi változásokat a foglalkoztatás területén. (Az Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv.-t, a Met. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv.-t, az Mvt. az 1993. évi XCIII.tv-t, míg a MüM rendelet az Mvt. végrehajtási rendeletét jelentik.) munkavallalok-munka-torvenykonyve




A változások többsége már hatályba is lépett, vannak azonban később hatályba lépő változások is:

munkajog

Elbukhat az újabb munkaszüneti nap javaslata

Nem tudni, hogy munkaszüneti nap lesz-e Nagypéntek. Az eredetileg kormányhatározat formájában megjelenő javaslat az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok között ugyanis már nem szerepel. E mögött több tényező is szerepet játszhat. Elsőként is nem biztos, hogy a jelentős munkaerő-hiánnyal küzdő, de a termelékenységi mutatóit illetően lemaradott hazai munkaerő-piacnak túlzottan jót tenne egy újabb munkanap elvesztése. Ezen túlmenően a munkáltatói érdekképviseletek sem támogathatták, hiszen a béremelések terheit is ők (munkáltatók) fogják viselni, amelyért cserébe érdemi adó és járulékcsökkentést ugyanakkor nem kaptak.

Újra kellhet tanulni a béren kívüli juttatások szabályait is

A munkáltató a következő formákban adhat a munkavállaló számára juttatásokat jövőre.

munkajog

Ezek az adómentes juttatások 2017-ben

Az adómentes juttatások köre a következő évben bővülni fog, abba a következők fognak beletartozni: Lakáscélú adómentes támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, óvodai és bölcsődei ellátás, kultúra (50.000 forintig) és sport utalvány (jegy, bérlet értékhatár nélkül, létesítmény használata), biztosítások, ingyenes számítógép használat (ahol ez nem alap), védőoltás, adósságrendezési célú támogatás, valamint egészségügyi szolgáltatás.

Jelentőségüknél fogva külön is kitérek a lakhatási támogatásokra. Marad tehát jövőre a korábbiakban megismert, adómentesen adható lakáscélú támogatás, s emellett megjelenik az un. mobilitási célú lakhatási támogatás is. Ez akkor nyújtható, amennyiben a legalább heti 36 órás határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló minimum 60 km távolságról utazik, illetve az oda-vissza utazás tömegközlekedési eszközzel legalább napi 3 órát venne igénybe. Egy lakás vonatkozásában azonban csak egy személy veheti igénybe. A támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-a, ezt követő 24 hónapra 25%-a, majd pedig 15%-a. A munkásszállásra külön szabályrendszer vonatkozik.

A béren kívüli juttatásból egyéb meghatározott juttatás lesz

A béren kívüli juttatások a hazai bérrendszer részét képezik. Az olyan népszerű juttatási formák, mint az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségei, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulások, jövőre kedveztőtlenebbül, 14 % helyett 27 %-os egészségügyi hozzájárulással (eho) fognak adózni. Ennek az az oka, hogy valamennyi béren kívüli juttatás 2017. január 1. napjával már „egyes meghatározott juttatásnak” fog minősülni. Ezek adóterhei várhatóan a következők szerint alakulnak: adóalap korrekció: 1.18%, 15% Szja, 27% eho. A tervek szerint azonban az eho mértéke lépcsőzetesen csökkenni fog (27%, 22%, 20%). A béren kívüli juttatások kedvező adózása így a SZÉP-kártyára, illetve a 100.000,-Ft összegű pénzjuttatásra fog vonatkozni. Amennyiben a pénzbeli juttatás mértéke ezt meghaladja, a többletjuttatás összevont jövedelemként fog adózni. A béren kívüli juttatások limitje költségvetési szerv esetében 200.000 forint, más munkaadó esetén 450.000 forint lesz.

A munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam a munkaidő, melybe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. A napi munkaidő főszabályként 8 óra, míg a heti munkaidő 40 óra. Ezt legfeljebb napi 12, illetve heti 60 órában is meg lehet állapítani:
  • készenléti jellegű munkakörben (ahol a munkaidő legalább egyharmad részében nincs tényleges munkavégzés, és ezt az időt a munkavállaló pihenéssel tölti)
  • a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója a munkavállalónak.
A munkarendet, a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztás szabályait – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.
A munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak az a lényege, hogy a munkaidőkeret teljes időtartama alatt heti átlagban kell kijönnie a heti 40 órás munkaidőnek. Így kollektív szerződés hiányában legfeljebb négyhavi, illetve tizenhat heti munkaidőkeret állapítható meg. Munkaidőkeretet alkalmaznak pl. a multinacionális áruházláncok, illetve a megszakítás nélküli munkarendben működő vállalatok. Ennek előnye, hogy így a napi munkaidő is egyenlőtlen elosztásban tervezhető, hiszen a munkaidőnek a munkaidő-keret átlagában kell kijönnie.
A munkaidő-beosztást a munkáltató köteles legalább 7 nappal korábban a munkavállalók részére közölni, ez lehet írásban, illetve helyben szokásos módon – pl. hirdetőtáblára kifüggesztve stb. – is. A munkaidő-beosztás azért nagyon jelentős, mert a munkavállaló is ennek ismeretében osztja be az aktuális hetét, másrészt a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, ilyenkor a munkáltató egyéb feltételektől függően különböző mértékű bérpótlék megfizetésére köteles.
 A pihenőidő
A munkavállalót – amennyiben a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja – legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünet illeti meg. Minden további három óra munkavégzés után szintén ugyanilyen mértékű munkaközi szünet jár.
A munkavállalót a napi munkájának befejezése és a másnapi munkavégzés kezdete között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidő illeti meg, ami értelemszerűen a regenerálódását hivatott elősegíteni.
Osztott munkaidő esetén – pl. délelőtt 8 és 12 óra között majd ezt követően 18 és 22 óra között munkát végző munkavállaló esetében – az egybefüggő pihenőidő legalább nyolc óra kell legyen. Meghatározott esetekben kollektív szerződés legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt írhat elő.
A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg, melyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén hetente legalább 48 óra egybefüggő pihenőidő is biztosítható, melybe a vasárnapnak bele kell esnie, kivéve meghatározott eseteket –
Pl. megszakítás nélküli munkarendben működő, illetve rendeltetése folytán vasárnapi is nyitva tartó munkáltató esetén – amikor elegendő, ha havonta egy alkalommal esik bele a pihenőidőbe a vasárnap.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén egyéb eltéréseket is enged meghatározott esetekben az Mt.
 A szabadság
A munkavállalót minden egyes munkaviszonyban töltött naptári évben évi rendes szabadság illeti meg, amely alap-, és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minimum évi 20 munkanap, de a munkavállaló életkorától függően – az idősebb munkavállaló részére több szabadság nap jár – legfeljebb évi 30 munkanap.
Pótszabadság egyes esetei:
  • fiatal munkavállalót évi 5 munkanap;
  • gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló – illetve gyermekét egyedül nevelő – szülőt 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után 2–7 munkanap;
  • vak munkavállalót évi 5 munkanap;
  • föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltőt munkavállalónak évi 5 munkanap jár.
Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása ettől eltérő egyéb pótszabadságot is megállapíthat.
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg, azzal, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt jeleznie kell, azzal, hogy évente legfeljebb 3 munkanapot és legfeljebb 3 alkalommal a 15 napos szabály mellőzésével is kivehet ún. rendkívüli családi helyzetben.
A szabadság kiadását a munkáltatónak kötelessége nyilvántartani. Leggyakrabban ún. szabadságos tömböt vezetnek. Ennek hiánya (a jelenléti ívek mellett) az egyik jellemző ok, ami miatt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szankciót alkalmaz.
Otthon Melege Program 2017 - Otthon Melege Program 2017 feltételek itt - Friss hírek

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


error: Tartalom védett !!