Ezeket intézd el ha gyermeked születik! Fontos!

Ezeket mindenképpen el kell intézned ha gyermeked születik!

A kisbaba érkezését általában nagy várakozás előzi meg: kialakítják az új családtag helyét, kiságyat, ruhácskákat és ápolószereket szereznek be neki, a szülők gyakran még annak is utánaolvasnak, miként célszerű hozzálátni a kisgyermek neveléséhez, szellemi fejlesztéséhez. ezt intézd el ha kisbabád születik

Mindeközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy új állampolgár érkezik közénk a gyermek személyében, és emiatt a hivatalokkal is tudatnunk kell az ő világra jöttét. Az ügyintézés nemcsak az állami nyilvántartások helyessége miatt fontos, hanem a család jóléte szempontjából is: számos anyagi támogatást akkor vehet csak igénybe a család a kis jövevényhez kapcsolódóan, ha a szülők a megfelelő helyeken elintézték az ilyenkor szükséges formaságokat. Melyek is ezek?

1.) Születési anyakönyvi kivonat
Az első és legfontosabb okirat a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Ezt a születés helye szerint illetékes önkormányzat állítja ki. A születési anyakönyvi kivonathoz szükséges az apa személyének igazolása. Ha a gyermek szülei házasok, akkor be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot, ennek meglétéről érdemes már 1-2 hónappal a szülés előtt gondoskodnunk. Ha a szülők nem házasok, akkor a helyzet kicsit bonyolultabb: ekkor van szükség “teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra” (ezt bármely jegyző vagy gyámhivatal felveheti) vagy igazolásra arról, hogy a szülők nyilvántartott élettársi kapcsolatban élnek (közjegyző előtt kell tenni). Ha nincsen ilyen, akkor az özvegységet, válást, hajadonságot stb. kell az anyának hivatalos okirattal igazolni. Nagyobb kórházakban van kirendelt kórházi anyakönyvvezető, akinek közreműködésével már a kórházi tartózkodás alatt megvalósul az anyakönyvezés. Ennek a módszernek az az előnye, hogy szerencsés esetben a baba kórházi zárójelentésével együtt, kevésbé szerencsés esetben pár nap múlva az önkormányzati anyakönyvvezetőnél felvehető az anyakönyvi kivonat. Ha nincs kórházi anyakönyvvezető, akkor mihamarabb el kell menni a területileg illetékes önkormányzathoz a mama minden igazolványával és a kórházi zárójelentésekkel, bejelenteni a születést.

2.) Lakcímkártya
A baba lakcímkártyáját az anyakönyvvezetés megtörténte után az önkormányzat automatikusan kiállítja, és már a kórházból való távozáskor megkapjuk, vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. Ha mégsem kapjuk meg, akkor fel kell keresni a lakóhely szerint illetékes okmányirodát.

3.) A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ-szám)
Ahhoz, hogy a gyermek igénybe vehesse az állami egészségügyi ellátást, TAJ-kártyát kell igényelni számára. A kórházak általában hivatalból elindítják a TAJ-kártya igénylését, de sokan a – gyorsabb ügyintézés érdekében – maguk veszik kézbe a kezdeményezést. Ez megtehető az OEP területi kirendeltségénél. Ha már rendelkezésünkre áll a születési anyakönyvi kivonat és a baba TAJ-száma, akkor a soron következő lépések sorrendje majdnem tetszőleges, a sorrendet leginkább az határozza meg, hogy melyik ügyfélszolgálati időhöz hogyan tudunk alkalmazkodni.

3.) Adószám
Az újszülött adószámát a területileg illetékes APEH igazgatóságnál kell igényelni.

4.) Egyszeri anyasági támogatás
Az állam minden gyermek után egyszeri alkalommal néhány tízezer forintos egyszeri segélyt nyújt. A folyósításnak csak annyi a feltétele, hogy az anya terhessége alatt legalább négyszer részt vegyen a területileg illetékes védőnőnél terhesgondozáson, majd a kiskönyvét a kórházi orvosának bemutassa, aki erről külön igazolást állít ki. A támogatás igényelhető a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságánál és a 2011. év elején nyílt kormányablakoknál is. .

5.) Családi pótlék
A családi pótlék nyújtásával az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével járó költségekhez. Kifizetése havonta postai úton vagy fizetési számlára történő utalással történik. A családi pótlék igényelhető a 2011. év elején nyílt kormányablakoknál. A kérelmet továbbra is be lehet nyújtani a Magyar Államkincstárnak az ügyfél bejelentett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi igazgatóságánál, illetve ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen.

6.) Az apa munkaidő-kedvezménye (“apanapok”)
Az apát a gyermek születésének évében a születéstől számított maximum 60 napon belül, kérésének megfelelő időpontban 5 nap munkaidő-kedvezmény illeti meg (tehát ez olyan, mintha 5 nappal több szabadsága lenne abban az évben). A munkáltató felé ehhez apasági nyilatkozatot kell tenni, és jelezni kell, hogy apanap kivételéről van szó.

7.) Babakötvény (START-számla)
A 2005. december 31. után született babáknak az állam automatikusan letétbe helyez néhány tízezer Ft-ot a frissen született állampolgár életkezdésének támogatása céljából, és időről-időre kamatot is fizet utána. Az összeghez a gyermek 18 éves korában juthat hozzá. A számlát az állam a Magyar Államkincstárnál hivatalból, szülői közreműködés nélkül megnyitja, és erről levélben küld értesítést. Hátrányos helyzetű családba született gyermekeknél az állam úgynevezett gyermekvédelmi támogatással egészíti ki az eredeti, minden baba után automatikusan járó összeget. Egyes településeken az önkormányzat is hozzátesz a kezdőösszeghez. A család akkor cselekszik okosan, ha a szülők is fizetnek be pénzt erre a számlára, mert azt az állam minden évben kiegészíti. A számlák kezelését célszerű profi bankra bízni – a számos ajánlat közül körültekintően válasszunk!

8.) Csecsemőgondozási díj régi nevén TGYÁS igénylése
Csecsemőgondozási díjat az a nő igényelhet, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt az állami egészségbiztosítás rendszerében (legegyszerűbb esetben: munkaviszonya volt), és a biztosítás tartama alatt szült. Ez az elméleti legmagasabb összeget biztosító havi rendszerességű ellátás a kismamáknak – a korábbi jövedelemtől függ a pontos értéke, legfeljebb 168 napos időtávra lehet igénybe venni. A TGYÁS igénylőlapját az OEP területi kirendeltségénél és a 2011. év elején nyílt kormányablakoknál is lehet kérni, illetve internetről letölteni: https://www.kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, benyújtani viszont a foglalkoztatónál (munkaadónál) kell, kivéve az egyéni vállalkozókat, nekik az OEP területi kirendeltségét kell felkeresniük.

9.) GYED igénylése
A gyermekgondozási díj (GYED) – a TGYÁS-hoz hasonlóan – egészségbiztosításhoz kötött havi ellátás, de a szülők választhatnak, melyikük maradjon otthon GYED-en a gyermekkel, és az veheti igénybe a gyermek 2 éves koráig. Aki a TGYÁS-t igénybe veszi, az csak annak lejárta után térhet át GYED-re. A GYED összege szintén jövedelemfüggő, de a jelenlegi szabályozás értelmében legfeljebb 100 100 Ft lehet. A GYED igénylőlapját az OEP területi kirendeltségénél és a 2011. év elején nyílt kormányablakoknál is lehet kérni, illetve internetről letölteni, benyújtani viszont a foglalkoztatónál (munkaadónál) kell, kivéve az egyéni vállalkozókat, nekik az OEP területi kirendeltségét kell felkeresniük.

10.) GYES igénylése
A gyermekgondozási segély (GYES) a gyermek 3 éves koráig járó havi juttatás. A szülők választhatnak, melyikük maradjon otthon GYES-en a gyermekkel, és az veheti igénybe – sőt, a gyermek 1 éves korától valamelyik nagyszülő is lehet. Aki TGYÁS-t, illetve GYED-et vesz igénybe, az csak annak lejárta után térhet át GYES-re. Ám aki – egészségbiztosítás hiányában – nem kaphat TGYÁS-t/GYED-et, az a gyermek születésétől kezdve jogosult GYES-re. A GYES igényelhető a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságánál és a 2011. év elején nyílt kormányablakoknál is. Figyelem! A felsorolt ügyek intézéséhez minden esetben különböző igazolványok, okmányok bemutatására van szükség. Alaposan tájékozódj ezekről előzetesen, hogy ne kelljen kétszer fáradnod az esetlegesen magaddal nem vitt dokumentumok miatt!

Leave a comment

error: Tartalom védett !!