Egyszerűsített foglalkoztatás 2016 – alkalmi munkavállalás feltételei

Egyszerűsített foglalkoztatás 2016 – alkalmi munkavállalás feltételei

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016-ban nem változnak. Továbbra is 120 napot lehet ilyen formában foglalkoztatni egy éven beül egy személyt. Az alkalmi munka még ennél is rövidebb, csupán 90 nap lehet egy évben. egyszerűsített foglalkoztatás szabályai adózása 2016

Az egyszerűsített foglalkoztatást inkább alkalmi munka néven ismerjük.

A bejelentés és közteherfizetés szabályai

A foglalkoztatással járó adminisztrációt csökkenti, hogy a feleknek a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalniuk. A munkaviszony ugyanis – ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal – a hatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Ez azonban azt is jelenti, hogy a munkaviszony bejelentésének elmaradása kizárja az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazását is, hiszen bejelentés hiányában ilyen tartalmú munkaviszony nem jöhetett létre. Ebből következik az is, hogy a bejelentés utólag nem pótolható. A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén –

  1. az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
  2. ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig

Eltérő szabályok vonatkoznak a foglalkoztatás időtartamára is: alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.

A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli

  1. a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség,
  2. a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni, kivéve a filmipari statisztákat, akiknek a teljes jövedelme mentes a bevallási és adófizetési kötelezettség alól.

További eltérés a hagyományos munkaviszonyhoz képest, hogy alapbérként legalább a minimálbér 85%-a, garantált bérminimumra jogosító munkakörök esetén a garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a 12.000 forintot.

A foglalkoztatás szabályai

A teljesség igénye nélkül, az alábbi, fontosabb munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatás estén:

  1. nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (1992. évi Mt. szerinti kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra),
  2. vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény,
  3. a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni,
  4. nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
  5. nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
  6. nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (például szabadság több részletben történő kiadása, kapcsolódó határidők stb.), ugyanakkor a munkavállaló jogosult szabadságra, és munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani,
  7. nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
  8. nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
  9. nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,
  10. a munkáltató munkaidőkeret elrendelése nélkül is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
  11. a 2010. évi LXXV. törvény szerinti minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.

A fentieken túl azonban a munkavállalóra azonos feltételek vonatkoznak, mint a hagyományos munkaviszonyban. Így például a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal azonos mértékű időarányos alapbérre és bérpótlékra jogosult rendkívüli munkavégzés esetén, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásban is meg kell tartani a munkaidő és pihenőidő mértékére vonatkozó szabályokat.

 

Otthon Melege Program 2018 - Hírközpont - Friss hírek - Infrashape - Hírek 2019

Be the first to comment on "Egyszerűsített foglalkoztatás 2016 – alkalmi munkavállalás feltételei"

Leave a comment

error: Tartalom védett !!